2008. december 22., hétfő

Karácsonyi körkérdés............

Dixikétől kaptam a kérdést.
Hm.... nehéz a válasz, mert a gyermekkor és amig az embernek kicsiny gyermekei
vannak , mindegyik ünnep szép.
És mert a kérdés olvasásakor ez ugrott be, prioritást élvez ez az emlékem.
Pesterzsébet szülötte vagyok, ez a környék nem a jómódú emberekről volt hires.
Olyan ajándékokat kaptam amire amugy is szükség volt. Cipő, kabát, stb.
De 1958 Karácsonyán mikor kinyilt a szoba ajtó, és én bemehettem, egy eddig
szokatlan magasságú gyönyörű karácsonyfa mosolygott rám.
Szokás volt nálunk , az imádság, és utána elénekeltük a Mennyből az angyalt
együtt négyen, a Nagymamám, Szüleim , és én.
Engem teljesen elkábitott a csillogó villogó hatalmas fa, nem is tudtam odafigyelni
semmi másra, pláne amikor észrevettem a fenyő ágak között a földön álló kb:40 cm
magas macit, aztán a Maja a méhecske c. könyvet, elkezdtem kiabálni -- jaaaj ott
egy maci, meg egy könyv is-- miközben a "nagyok" átszellemülten énekeltek.
Én elkövettem azt az illetlenséget, hogy belekiabáltam örömömet, ami spontán tört ki
belőlem, a fegyelmezett szokások közé.
Soha nem felejtem el, az én szép kék szemű szelid anyám az ujját a szája elé tette
és egy alig hallható csitt- tel rámnézett úgy, hogy abban benne volt minden,
elnéző korholás, és túláradó szeretet egyként, az Ő egykéjének cimezve.

Ennek pont 50 éve. Ma már csak én vagyok itt, akik akkor ott voltunk.
Ha most fel hangzik az a dallam, mindig nyelek egyet, és közben Rájuk gondolok.

Tovább adnám a kérdést Paminának .


10 megjegyzés:

Princi írta...

Milyen szépen írtad le! És milyen szép is lehetett! Én is hasonlókra emlékszem...

Jolimama írta...

Kijöttek a könnyeim, ahogy olvastam. Istenem, mennyit is kell nyelni....
Aztán mosolyogva nézni a bennünket körülvevő sok-sok szerető családtagunkra.
Áldott, békés Karácsonyt kívánok szeretettel: Jolimama

mmama írta...

Köszönöm szépen, hasonló jókat
kivánok.

szerika írta...

Kedves Mmama, én is megkönnyeztem. Ez a rossz például az egykeségben. Hiszem, hogy az a múltunk amire közösen emlékszünk, ha ezzel egyedül marad az ember, akkor van egy része, mely örökké egyedül marad, hiába szerető férj, gyerekek. Ezen ők sem tudnak változtatni. Talán testvérrel ez könnyebb, de mivel nekem sincs,...((:::

Naomi írta...

Nagyon boldog, békés, áldott Ünnepet kívánok Neked!

Barbi írta...

Szép ünnepeket!

PHAEDRA írta...

Boldog Új Esztendőt kívánok!
Hajnalka

Kaoka írta...

Érdekes, mert nekem is 1958 Karácsonya volt a legemlékezetesebb.:)

Arien írta...

Milyen megható emlékeid vannak! Szépen megfogalmazva adtad tovább. Kívánok neked és a családodnak is Boldog Új Esztendőt!

Péter bácsi írta...

Nagyon szép emlékeket támasztottál bennem amiről már én is írtam korábban a blogomban! Ezek voltak az örömteli várakozásal teljes ünnepek, magunk készítette díszekkel és szaloncukorral.Örök emlék marad!