2009. december 30., szerda

2010 !

Boldog Új Évet Kívánok !
Καλη Χρονια !

2009. december 28., hétfő

Leltár miatt nyitva............

Az üzletek is leltároznak , a pénzvilág megállapítja mennyivel növekedett
az extra profit . Én csak itt számolok el magamnak az évvel.
Tudva azt hogy semmilyen profit nem fenyeget:))
Mikor én könyvelni tanultam Dezső bá' a szigorú könyvvitel tanár
mikor kinyittatta velünk a kétoldalas francia kockás kilenc darab nagy
T betűvel ellátott, általunk csak akasztófának nevezett könyvviteli alap lapot
és rájött hogy csak a hetesig tudjuk a neveit a T betűknek két teljes órán keresztül hangosan kántáltatta az egész osztállyal : nyócas oszlop veszteség, kilences oszlop
nyereség, és újra meg újra...............
Meg is tanultuk egy életre. Senki nem gondolta hogy számítógép programok íródnak majd könyvelésre.
Én most azért Dezső bá' módszerét alkalmazom, nekem egyszerűbb.
Vegyük számba először a nyereséget amit nem a feltétlen kézzelfogható gyarapodásra értek.
Nyereségnek könyvelhetem el , hogy egészségi állapotuk nem rosszabbodott annyit
hogy nagy gondot okozna. Közelebbi családtagjainknak sem volt nagyobb betegsége.
A tágabb családban volt egy kis izgalom, de reménnyel teli gyógyulás következett be.
Munkahelyek sikerültek, a gyerekek közösségbe szoktak, és ez sem semmi.
Munkanélküli sem lett a családban.
Én akadály nélkül teregethetem a rongyaimat szabhatok varrhatok kedvemre.
Mindenféle fonalak és különböző tűk között jól érezhetem magamat.
Ennek kapcsán több barátság is létre jött, erősebbek, tágabbak, reményt keltők.
Pár napot tölthettünk Erdélyben is, ahol jól éreztük magunkat.
Minden hónapban megcsináltam a tárgyhavi dossziét az aktuális munkáimról.
Nem fogytam, nem híztam, tartom magam.

A vesztesség oldalára kerül : azt hiszem mindenki érzi a saját bőrén is taglalni sem kívánom
hogy miért nem , ( polidili téma ) de nem jutottunk el második otthonunkba a napfényes Görögországba mint ahogy lassan húsz éve minden nyárutón.
Egyetlen egy barátságnak indult kapcsolatot kénytelen voltam én megszakítani.
Sajnálom a mai napig, de ez volt a jobb megoldás.Vesztességnek éltem meg.
Romlott a szemem, nem keveset. Nem sokáig lehet halogatni az új szemüveg
csináltatást ami persze újabb veszteséget fog okozni. Már tájékozódtunk árakról.

Ez a rövid összefoglalóm az én " nagy könyvemből " !
Az átvitelben a készültségben lévő munkáim: 1 db Hortenzia baba 50%
1 db Hermin boszi 25 % 1 db nyári horgolt topp 15% - os készültségben vannak.
Ezek már csak az új esztendőben lesznek befejezve .
Ha veszem a nyereség és a vesztesség közti különbözetet mégis azt kell mondjam nem volt ez annyira rossz év. Rosszabb is lehetett volna.

Terveim ? vannak ! Én is úgy vagyok ezzel olyan szép kerek ez a szám főleg nekem ami most következik, hát merjünk nagyot gondolni ebből baj nem lehet , és még sikerülhet is :))

2009. december 26., szombat

Karácsony másnapján.........




A második napon mi már csak pihenünk.
Azt hiszem felkészültünk az ünnepre, és úgy gondolom hogy a tegnapi
családi összejövetel is jó hangulatú, szívet melengetőre sikerült.

Még ma is érkezett ünnepi jókívánság amit összességében itt köszönök meg
Mindenkinek aki gondolt rám.

Még az ünnep előtti forgatagban is csengetett a postás, ahogy szokott, kétszer:))
Abilétől én kaptam meg a narancsos képet és még saját festésű fonalaiból is küldött.

Marikától érkezett egy" mindentartó" amiben volt minden, kisebb rövidárú üzlet,
filc szívecske fenyővel díszítve, és ollótartó is.

Akkor csak sebbel-lobbal egy fazék káposzta és csokis körte között ugyan tudattam hogy megérkeztek a csomagok, de most itt illő módon szeretném megköszönni.

A csip-csup szabadidőmet is sikerült hasznosan tölteni, készül a ruhácskája egy
készülő babámnak . Mivel még haraphat a tél foga téli öltözet készül.

További jó ünneplést kívánok még a mai napra.


2009. december 20., vasárnap

Célegyenes...........


Vigyázz ! Kééész ! Rajt !
Elérkeztünk a negyedik gyertya meggyújtásához .
Mostantól fogva már csak jó három napunk van az Ünnep
kezdetéig.
Biztos mindenhol fokozódik a helyzet , hogy minden elkészüljön, minden sikerüljön.
Holnaptól nekem sem lesz időm, fejest ugrom a konyhába.
Ezért én itt és most kívánok minden erre járónak

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET !

Καλα Χριστουγεννα !

2009. december 18., péntek

De mi lehet a csomagban ?

Miután megújult az otthonunk, meleg is volt benne, és a hagyományos élelmiszerek is
hazakerültek , az ünnep előtt két nappal Nagyi és Anyu elkezdtek sütni.
Én alig vártam hogy ne kelljen segítenem és vége legyen a - kislányom tésztás a kezem
hozd ide ezt vagy azt, nyisd ki a csapot stb- felszólításoknak.

Megkérdeztem hogy elvágnánk e azt a spárgát az újsághalmon. Nem szívesen tették , előtte sutyorgás volt ilyenek- most már nem lehet baj belőle, aztán úgyis eltüzeljük.
De a fülem az jó volt, ( ma is az ) mindent hallottam.
Megkaptam a valamit, a többi újság az a sparheltban járta el tűztáncát.
Az én talált kincsem az pedig egy régi régi mesekönyv volt amit Apu és az Ő három
idősebb testvére annyira kiolvasott hogy csak a betűk maradtak benne tényleg.
Nem volt fedele az egykor szép könyv lapjait imitt -amott fogta össze egy kis enyv morzsa és pár foszladozó cérnácska. És padlás szaga is volt.
Be kellett csomagoljam egy Esti Hírlap- ba mert potyogott belőle minden.
Felvackoltam magam az újsütetű ládára és elkezdtem olvasni.
Paulini Béla : Dugasz Matyi birodalma .
Alatta felsorolva a fejezetek, amiből kitűnt törpékről szól a történet.
(Sokkal később megvilágosodtam. Az ötvenes évek elején Matyi nevű
törpekirályt emlegetni egyenlő volt a fővesztés terhével, még ha ezt egy háború előtt
íródott meséből vették is. )
Akkor viszont megtorpantam az olvasásban mikor azt olvastam hogy : nyolcéveseknek szól a könyv. Én még " csak " hét és fél voltam :))
Harsány nevetés után megnyugtattak, hogy ha már megtaláltam olvassam el nyugodtan.
Belecsöppentem egy bájos mesébe, egy tündér világba és faltam a betűket.
Elvarázsolódtam a színesen fogalmazott mese fonalán. Én is ott éreztem magam
a nagy kalapú gomba alatt ahol a törpék laktak, és éreztem a vihar szelét mikor az a gomba kalapját lerántva otthontalanná tette a törpéket.
Dugasz Matyi a király elindult új hazát keresni népének az erdőben. Sikeresen találtak is egy pintes üveget ami egy görbe törzsű kis fenyő alá volt begurulva.
Szóba elegyedtek a fenyővel aki szívesen fogadta őket szomszéddá. Segítettek a hangyák a fűszálak és minden erdő lakó hogy a törpék még a tél beállta előtt
otthonhoz jussanak. Meg is történt az üveg lakájossá tétele és eljött a tél, leesett az első hó. Mikor is éjszaka a törpék csendes sírdogálásra ébredtek. Hamar kiderült hogy a kis görbe fenyő sírt. Miért sírsz kis fenyő ? kérdezték meg a törpék.
A kis fenyő válaszolt: nem sokára emberek jönnek akik sudár törzsű testvéreimet kivágják és belőlük szép ünnepelt karácsonyfa lesz. De én , én itt maradok az idők végezetéig mert a természet nekem görbe törzset adott, pedig szívesen lennék én is karácsonyfa! De hát kis fenyő ha kivágnak meghalsz , okvetetlenkedtek a törpék.
Az nem baj, felelte a kis fenyő , de lenne egy napom mikor én vagyok a fénypont az emberek életében. És csendesen sírdogált tovább.
Telt múlt az idő , és tényleg megjelentek az emberek baltákkal, és fűrészekkel.
Sok öl egészséges szép fenyőt vágtak ki és vittek el az erdőből.
A törpék vigasztalták a kis fenyőt, hogy ne legyen szomorú az sokkal jobb ha itt él velük a kerek erdőben, de a fácska hajthatatlan maradt.
Karácsony napjának hajnalán ember szóra ébredtek a törpék. Ezt hallották :
Nézd csak fiam ez a kis görbe pont jó lenne nekünk, a szép oldala látszana úgyis a kicsi szobánkban. A kis fenyő amennyire csak lehetett kihúzta magát hogy egyenesebbnek lássék, a törpék lélegzet vissza fojtva figyelték mi történik.
A két ember elővette a fejszéket és neki láttak kivágni a kis fenyőt.
Közben beszélgettek: hogy fog örülni édesanyád hogy nekünk is lesz karácsonyfánk, sietnünk kell mert még meg kell nézni a léket is van e benne hal, húú de szép karácsonyunk lesz!
Aztán a fát megfogták és húzni kezdték a havon magukkal.
Erre vártak csak a törpék, felugráltak a tűlevelekre és mentek a kis fenyővel, elkísérték a barátjukat az utolsó útjára.
Mikor a házhoz értek leugráltak róla és elköszöntek tőle. Aztán az ablakpárkányra
másztak fel és néztek be a házba.
A kis fenyőt talpra állították és betolták az egyik sarokba. Feldíszítették csillogó ragyogó díszekkel , gyönyörű lett és a görbe törzse nem is látszott, csak az hogy ragyogott a boldogságtól belőle is karácsonyfa lehetett.
Igaz hogy az életét adta érte. Beszélni már nem tudtak egymással de a törpék a párkányon énekelni kezdtek: Kis fenyő az erdőben élt oda künn
tél ezüstje csillant a sok pici tűn,
fázni sose fázott ha eljött a tél,
hóval takarózott ha fújta a szél.
Ám eljött karácsony s a zöld kis fenyőt
talpra állították és elvitték őt,
ott díszítik most fel egy szoba közepén,
hol ő mondja a legszebb mesét.
A kis fenyő , immár boldog karácsonyfa alig hallhatóan vissza énekelt:
Elmondom a legszebb mesémet
az életnek csodás dalát,
egy országról mesélek néktek
mely tündéri álom világ.
Az emberek ott mind egyformák,
Dolgoznak és közös a kincs
és erősek akár az orkán ,
melynek földön párja nincs.
Így maradt meg emlékezetemben Dugasz Matyi karácsonyi epizódja.
Ezen kívül még sok minden aranyos dolog történt a törpékkel , a könyvet még többször is kiolvastam, fejből tudtam / tudok belőle részleteket még ma is.

Vagy húsz évvel később megláttam a könyvesbolt kirakatában , be mentem és meg akartam venni. Bele lapoztam, de le is tettem. Szegény Paulini Béla bácsi forogna a sírjában ha elolvasná a kitudja hányadik átdolgozott kiadást:((

Az az én szerencsém volt hogy rátaláltam az első kiadásra még az 1800 -as évek
végéről. Amíg élek nem felejtem el olyan olvasmány élményt kaptam.

Igaz akkoriban a bakugán szörnyek és a toák , a pókember és a számomra ijesztő mai játékok még gondolatban sem voltak. Nem tudok megbarátkozni velük.
Hiába ez a múló idő nyoma.

2009. december 17., csütörtök

Vásárlások 2.

Igen a távolodó múlt megszépíti az emlékeket, jól írtad ezt Marianna.
És a többiek is jól emlékeznek volt a szekrény aljában a kétszárnyas
szekrényben gyúródeszka. Ez akkor divat volt.Más tartozéka nem volt.
Az első lakótelepen még ma is vannak olyan lakások ahol az eredeti beépített konyha szekrény van és abban is van gyúródeszka "házgyárilag".
Ez az a hely ami a régi használt cikk piac mögé épült. Laktunk is ott , dolgoztunk is ott
onnan tudom.

De volt a karácsonynak még egy pár elengedhetetlen fontos kelléke amit be kellett szerezni.
Például a koksz. Mert minden munkás ember kapott a vállalatánál tüzelő utalványt
amit ha leadott a TÜKER- nél akkor hazaszállították a téli tüzelőjét. Ami ugyan limitálva volt, és nem is mindent lehetett kérni érte, és havi részletekben vissza kellett fizetni, de nem érte a családot az a meglepetés hogy nem kap egy vödör szenet , mert nincs a telepen. Mi mindig német brikettet hozattunk , ezt már nyáron lehordták a pincébe és ennek a ténye biztonságot jelentett.
Ám de karácsonykor kellett a koksz mert az tartotta a parazsat, jó fűtőértéke volt és ilyenkor karácsonytól újévig nem hagyták kialudni a tüzet.
Vendég járás volt, jól esett a meleg. Megrakták a konyhában lévő sparheltet és kinyitották a szoba ajtót beengedni a meleget .
Akkor még nem volt lyuk az ózon pajzson és a nyár nyár volt, a tél tél volt annak megfelelően hóval, faggyal, mínuszokkal. Tehát Apuval elmentünk a Petőfi és a saját utcánk sarkán , a Zacival átlósan lévő TŰKER - hez két vödörrel.
Én ültem a szánkón és fogtam a két vödröt, szerencsére volt koksz. Lemérték a vödröket és hazahúztuk , persze óvatosan. Ami lepotyogott azt nekem kellett
összeszedni mert minden darab kincs volt, és a két teli vödör mellé úgysem fértem már föl. A fuvart még egyszer megismételtük így kis beosztással biztosítva volt már a meleg is a vadonatúj konyhánkban.
A karos felnyitható ládát, mivel az esett legközelebb a sparhelthez( ami egyébként gyönyörű fehér zománcozott volt imitt amott színes csokrétákkal és a sütő felett félkörben egy felirat nagybetűkkel tagoltan S A L G Ó T A R J Á N) kinevezték
szenes ládának. Abba bele fért kb: 3-4 napi tüzelő mennyiség és nem kellett lemenni a pincébe, valamint megszűnt a szénpor a piszkavas és a különböző fűtési eszközök
okozta kupi a konyhában.
Került bele szén, de nem beleöntve ám hanem darabonként egymásra rakva, ezt támasztotta meg a hasábfa rakás, aztán egy dobozban a koksz, némi alágyújtós, és
a begyújtás fontos kelléke az újságpapír.
Járattunk újságot, de ha összegyűlt akkor összekötve felkerült a padlásra amit a tűzvédelmi ellenőrzések előtt mindig lehordtunk, mert az tűzveszélyes volt.
Aztán mikor elmentek a tűzoltók akkor vissza hordtuk.
Imádtam a padláson lenni és régi dolgok között turkálni. Egy térben volt minden lakó cucca külön kupacokban. Tudtuk melyik kupac kié, de a másikéhoz nem nyúlt soha senki.
Na , hát a ládánkból már csak a papír hiányzott, ezért mondta nekem Apu, hogy
édes lányom menj föl a padlásra és hozz le két csomag papírt.
Sapka, kinőtt kabát felvéve, és irány a padlás.
Válogattam a csomagok között, mindent megfogdostam, megnézegettem és találtam egy kupacot amiben volt egy vastag összefűzött valami, ami nem újság volt.
Megpróbáltam kiráncigálni de a cukor spárga elvágta a kezem. Sikertelenül bajlódtam a dologgal és éreztem hogy kincset találtam.
A ráncigálást kiabálás zavarta meg - mi van már hogy nem jössz , tessék lejönni még halér is el kell menni, nem akarom többet mondani !!
Hú ha ! Sietnem kellett, a padlás lépcsője meredekebb volt mint a szokásos,
kapaszkodni nem tudtam mert a hónom alatt volt a két csomag amit kértek a kezemben a harmadik amiben a kincset véltem felfedezni.De minden bukfenc nélkül leértem.
Meg is jegyezték hogy miért kellett három csomag, kettőt kértek.
Aztán mikor meglátták hogy mosom a spárga vágta kezemet kaptam egy kis szidást.
Mindegy mi van a csomagban ráérünk megnézni volt a válasz , és elmentünk
a henteshez akik az ünnepek előtt kiköltöztek az utcára árulni, se EU szabvány, se jégkása de vették a halat az emberek.
A plakátokon , a hirdető oszlopokon egy marhafej azzal a felirattal - Mondja marha
miért oly bús ? - mert olcsóbb a hal mint a hús ! És közben türelmesen álltunk sorba
, várva hogy ránk kerüljön a sor. A tükörpontyot nem szerették az állítólag zsíros, a pikkelyest előbb elhordták ezért kellett időben megvenni .
Mindig virgonc életképes halat kértünk mert akkor még két napot a nagy piros vájlingban töltött a dög . Ugyan a KERAVILL kirakatában láttunk már
Szaratov hűtő szekrényt de gondolni még álmunkban sem mertünk arra hogy egyszer nekünk.................
A mi hűtőnk csak télen működött a bejárati ajtó feletti kis ablakba csinált apu egy szúnyogháló oldalú dobozt ami oda felszerelve megvédte a kaját az állatoktól, és a belső ablak nyitásával ki be lehetett pakolni. Nyáron kenyeret szárítottunk benne.
Na meg volt a hal is, irány haza diót törni.
Szegény dió nem tehetett róla hogy nagy utálattal pucoltam, sokkal jobban izgatott
a harmadik kupac újság. Vajon mi lehet benne ?De az ünnepi előkészületekben a gyereknek is részt kellett venni. Utólag jöttem rá , helyesen.
De mi lehet az az összekötött valami ????

folytatom......

2009. december 16., szerda

Karácsony váró vásárlások.......

Látom, olvasom a médiákban hogy ennyi meg annyi az üzletek forgalma.
Kiugrás szerűen megnövekedik a vásárlások száma, az elköltött pénz összege.
Majd januártól jön a fekete leves mert akkor kell kezdeni a törlesztéseket, mert hogy
a többség csak kölcsönnel tud vásárolni.
Ezen gondolkodván egy kicsit visszaléptem az időben.

1957 . év karácsonyának hetében elmentünk konyha bútort venni.
Mi hárman " lányok" mert hogy az nem férfi dolog, mondta Apukám.
Nagyi , Anyu és én felszálltunk a 13-as ( most 3 -as ) villamosra és kivillamosoztunk
az Üllői- Ecseri -út sarkán lévő Tangóra, vagyis az Ecserire, vagyis a használt cikk
piacra. Akkor ott volt ez a műintézmény jól bele lógva a ma ott lévő lakótelepbe.
Azt tudtam hogy Anyu zsebében ötven forint lapult. Elindultunk a bódé városban
megkeresni a bútoros szekciót.Fura világ volt ez, ahogy haladtunk a keskeny
sorokon mindig más szagok csapták meg az orrom. Volt ami jó volt, például a könyv árusoknál nagyokat szippantottam az antikváriumra emlékeztető szagból, a naftalinos ruháknál befogtam az orrom. Végre oda értünk a bútorosokhoz.
Ahol nem voltak vásárlók ott a tulajok szotyolát rágcsálva ultiztak elmélyedve, vagy
karba font kézzel a vállukat valamelyik portékának vetve bámultak a semmibe.

Nézelődni kezdtünk, egyszer csak Anyu megindult egy almazöld színű alig használt csoda felé. A csoda tárgya az a kredenc aminek a felső része eltolható üveges, és az üvegen szőlő fürtök voltak csiszolva volt hozzá egy asztal fiókkal és az alján egy polccal, két fiókos stoki és egy karos kétszemélyes láda aljú felhajtós tetejű üllő alkalmatosság. Alku kezdődött.Ötvenöt és úgy sercintett a pasas hogy a cigi nem esett ki a szájából. Anyu lemondóan tovább akart volna lépni, de Nagyi megfogta a kabátját és hangos kemény hangon vissza válaszolt , negyvenöt. Na ekkor az árus
elkezdte tépni a haját, szaggatni a ruháját, hogy ez egy jobb napokat is látott minőségi bútor, esküszik az életére és nem bukhat rajta ennyit, de ha nagyon kell
akkor ötven, Nagyi átgondolni sem hagyta , azonnal rávágta ötven , de hazaszállítással együtt. Az üzlet megköttetett. Anyu zsebéből a pénz átvándorolt
a tulaj nem lapos bukszájába. Azonnal ordított is a sameszoknak akik a haza szállítást végezték. Akkoriban egy nagy méretű fa tákolmány két keréken , az elején bőrszíjjal kenyérkereső eszköz volt.Erre pakolták a bútort , a szíjat átvetették a felsőtestükön és a két ember elindult gyalog vontatva a szállítmányt.
Az üveget mi vittük haza újságpapírba csomagolva.
Mi már régen otthon voltunk mikor kifáradva megérkeztek.
Frissítőnek egy- egy fröccsöt elfogadtak Kövidinkából ( asztali bor).

A konyha már ki volt ürítve ami nem volt nehéz, mert stelázsi és kecskelábú asztal , és két másféle szék volt az eddigi bútor. Ez lett a " kert garnitúra" ezek után.

Belaktuk a bútort, mindent elnyelt, mindennek lett helye, nagy volt az öröm.
De még nem volt megfelelő takaró semmire. Csak az üveges részbe került horgolt csík. Mivel telefon akkor csak Illetékes elvtársaknak járt, kiépített üzenő rendszer működött, ha valakinek kellett valami.
Anyu átment a szomszéd házba és szólt a Piri néninek, ha holnap megy dolgozni szóljon a munka társának, hogy jöjjön el a nővére, ugyanis az volt a részletes asszony. Igen nem x vagy y bank hanem a részletes asszony , mindent árult részletre.
Megbeszélés tárgya volt a részlet összege és futamideje.Mindenki így vásárolt.
Az asszonyság állandó mozgásban volt két nagy bőrönddel , gyalog.
Sikerült huszonöt forintért egy konyhai garnitúrát venni és öt forint kezdő befizetés mellett négy havi részletre megalkudni. Vita soha nem volt, mindenki kifizette amivel tartozott.
Sok minden vettünk tőle, orkán kabátot nylon harisnyát, kávét 2dkg -os csomagolásban, stb. Nála mindig volt minden és házhoz jött , nem árvereztetett, és ha azt mondták neki hogy most nem tudnak fizetni akkor jött a másik héten.

Az idő megszépít , mondják.

Folytatom....................

2009. december 15., kedd

Kedd.........


Azért kedd mert tegnap is írtam, és tegnap hétfő volt.
De ez mellett a kedd mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni.
Csomagot kaptam. Azt ugyan nem tudom miért, mert túlzásnak gondolom.
Nem mondom hogy nem esik jól, és nagyon meg is lepődtem.
Aztán mikor kibontottam még az odafigyelés is melengette a szívemet.
Bruercsitől jött a csomag. Egy nagyon szép karácsonyi keresztszemes betéttel készült
méretes neszi, és abban Canderelles csoki, és egy CD lemez Görögországról.
Mellette egy képeslap meleg szavakkal és jó kívánságokkal.
Erika nagyon szépen köszönöm hogy ilyen részletesen gondoltál rám, és megfigyelted a gyengéimet.


Mivel én a héten " bentlakó" vagyok egy darab beteg unokával, és nem tudok eljutni a Postára, Anikó gondjaira bíztam az én kis tatyómat ami 14 db apró küldeményt rejt.
Nem nagyobbat mintha egy képeslapot írtam volna, a formájában van az üzenete.
Annyira kicsi hogy talán nem is kéne mutogatni.
Remélem még az ünnep előtt mindenhová odaér.


Holnap szerda, lehet hogy ismét írok ?:))



2009. december 14., hétfő

Illatos ................


Azt mondtam magamnak, hogy nem varrok már az ünnepek előtt.
Illetve csak a mobil kézimunkán ügyködöm, de varrógép elé nem ülök.
Eltelt egy hét . Megállapítást nyert hogy függő vagyok.
Leküzdhetetlen vágyat éreztem egy angyalka varrására.
Ő lett az, a ruhácskája egyben a teste is, és a tömőanyagba kevert szegfűszegtől bódító illatot áraszt.
Szinében ünnepi, formájában az egyszerűre törekedtem.
A harmadik gyertya gyújtásánál született és Luca napján .
A mondás szerint a név kötelez.
Luca lett a neve és ajándék lesz a kis fényhozó.

Én meg megszegtem az ígéretemet, és csalárd előre megfontolt szándékkal
már egy másikon töröm a fejem. Püff neki állhatatosság :))

2009. december 11., péntek

A táska............






Készen van már egy ideje, de most lett esedékes hogy
megmutathatom.
Kismamának készült, illetve a babáinak a kényelmi felszerelését
hordozandó.Van több rekesze, gumis üveg tartói, és egy pelenkázó része
ami kinyitható , és eltüntethető vissza a táskába. A kényes terület vízhatlan letörölhető
anyagból készült.
Testre keresztbe , vállon, és babakocsira akasztva is használható.
Sok szeretettel készítettem, remélem használható darab lesz.
Kedves Kismama jó egészséget kívánok a család minden tagjának.



2009. december 9., szerda

Az Angyal............







Éppen a krumplit pucoltam mikor csengetett.
Nem , nem a kis csengettyűjével hanem a kapu csengőn.
Kimentem és ott állt Ő kék overálban a fején manó sapka és egy nagy
piros dobozt szorongatott. Szárnyai nem voltak ,zöld hollós autóval érkezett.
Mosolyogva nyújtotta felém a csomagot , mert hát a csomagoláson látszott hogy nem egyszerű csomag, hanem ajándék.
A húzogatós ajándékom. Teljesen idegen név állt a feladónál, azt sem tudtam ki küldte.
Szerintem az ember soha nem fog felnőni ha váratlan ajándékot kap ,gyermek módjára habzsolja az ismeretlent és bontja ki azt. Azért óvatos voltam mert rá volt írva a figyelmeztetés " Törékeny " !
Az étkező asztalon a papírt lehántottam és innentől kezdve illedelmesen , akkurátusan bontogattam.
Elém tárult egy doboz, leszedtem a tetejét aztán a felül lévő díszes levélkét elolvastam, közben még minden várakozott a dobozban.
Na az ilyen kedves sorok olvastán szem nem marad szárazon :))
A sorokból kiderült - Zsukagyöngy- küldte a sok gondosan elkészített gyönyörűséget.
Egymásba rakva négy darab különböző méretű tároló nagyon szép mintájú erős
vászonból . Saját készítésű keksz gusztusosan becsomagolva. És mellette egy kis dobozka angyalkával a tetején. Kinyitottam és akkor még jobban meglepődtem.
Két darab nyaklánc volt benne az egyik egy gyönyörű ovális mályvás színű kővel.
A másikon egy profilban lévő hölgy feje van antikolt fém hatású.
Zsuka megfigyelte az itteni profilomat és nem ment el mellette figyelmetlenül.
Ezt külön köszönöm Neki ! Ahogy mindent, a bőkezűségét, a minőségi munkát,
az odafigyelést is. Igazi meglepetés ért, valódi ajándékot kaptam.
Köszönöm Zsuka !

2009. december 8., kedd

Megérkezett .........






Rendeltetési helyére érkezett legifjabb boszim. A kis húzogatós !
Ezért már megmutathatom.
Viselete dús habos csipkés alsónemű, hímzett virágos bársonyszoknya,piros
blúz,
fehér mohair kötött kardigán és lábszárvédő, fehér kötényke szabott elejű zsebes, és az elmaradhatatlan kalap, valamint cipő barackvirág színű filcből.
Felültettem a járgányára, a vessző söprűre, valamint rábíztam egy több darabból álló
textil karácsonyfa díszt is.
Megadtam neki a kezdő sebességet és a címet.

Ma kaptam az értesítést hogy szófogadó jó boszit csináltam, hamar odatalált, nem csavargott el. A reá bízott apróságokat sem szórta szét.
Gazdája a Jolán nevet adta neki.

Jolán biztos jó helyre kerültél, vonzzál a családhoz sok szerencsét.

2009. december 5., szombat

Kész..........










Még mielőtt az a vád érne hogy mindég ugyanazt mutogatom, jelentem hogy a naptárról ez az utolsó bejegyzés most.
Ez itt kétheti munkám akár hogy is nézzük.
Viszont nagyon megszerettem csinálni. Az elsőt Gina ötlete alapján tavaly magunknak készítettem el. Számomra nagyon izgalmas látni hogy hogy alakul ki, hogyan lesz személyes, és ez mind mind ispirál arra hogy nem hagyom abba míg készen nincs.Ráadásul folyamatos gondolkodásra késztet.
Egy kis változtatás a tavalyihoz képest, hat darab két oldalán használható hónap kép van és annak egy kis tartója ami a naptár oldalán lóg.
Mikor az esetenként körömnyi darabokból összeáll a kép és jellemzi is a leendő tulajdonost az nagyon jó érzés, hiszen ettől érzi majd az Övének ha belakja.
Ezért van rajta csirkés autó, pad a ház előtt, fekete kutya, stb.
Ez adja az otthonosság hangulatát.
Most látható formájában januárra van hangolva, úgy képzelem hogy az utolsó öltést is megtettem rajta.Az egész egy huzat aminek az eleje a naptár , a hátulja rugalmas passzé anyag, ettől feszül föl a parafa táblára.Ennek a kerete megkönnyíti a felszerelést.
Biztos vagyok benne hogy nem ez az utolsó naptáram :))
Csak most más elfoglaltságom is lesz, és azért közben kicsiket pihentem is, miközben
apróságokat követtem el, az ünnephez kapcsolódókat.
Hogy miért ? mert holnap meggyújtjuk a második gyertyát.
Egy héttel beljebb kerültünk decemberbe.

2009. december 3., csütörtök

A naptár hónapjai.........



Elkészültem a leendő naptár hónap képeivel.

Mint az előzőnél , úgy most is hagytam magamat az első gondolatoktól vezérelni.

Január = jégvirágos , ásító táj.

Február = karnevál, farsang .

Március = tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom....

Április = kot, kot, jön a Húsvét, a megújulás .

Május = piros, virágos, szerelmes.

Június = epervirág, eper illat, eper .

Július = aranyló nap, aranyló virágok, hűs patak.

Augusztus = menjünk világgá, minél messzebb:)).

Szeptember = alma, körte .

Október = hulló kavargó falevelek .

November = csillagos hideg éjszaka, hervadó virággal .

December = meleg puhaság, várakozás, hóember, Karácsony, ajándék, szeretet.

Még a napok készítése és az apróságok, gombok, stb hátra vannak.

Új gondolatom még hogy egy szütyőt is kéne készítenem az épp nem használatos hónap képeknek, legyen meg a fix helyük.

A héten be kell fejeznem, ha tartani akarom magam a saját magamnak diktált
ütemhez. Mert egyébként megdorgálom magam, magam !

2009. november 29., vasárnap

Első vasárnap.......







Igen eljött a várakozás első vasárnapja.
Fellobbanhat az első gyertya lángja, melegséget hozva a tekintetekbe és a szívekbe.

Ám még közben , főleg a gyerekek számára jön a várva várt Mikulás.
Szombaton este minden cipő és csizma ragyogjon , és kint legyen az ablakban.
Mert jön a jó öreg szakálas és kinek kinek érdeme szerint hoz ajándékot .
Nálunk is jön , de az én hócipőm már amúgy is tele van, ezért ki sem teszem mert még ki talál csordulni:)) és akkor kész a baj..............
Egyébként is az én Mikulásom már elérkezett a cél állomásra ahol a szolgálatát teljesíti.Teljességgel ehetetlen , de igyekeztem " fogyasztható"- ra készíteni.
Lábszárvédője kesztyűje, sapkája és sálja kötött modell.
Palástja alatt csak térdig érő alsó van. De amúgy teljesen szolíd .Még a zsákja is kicsinyke.
Ő látható a mellékelt képeken.

Amúgy tettem egy "Mikulás néző " túrát nem csak a megákban ami nagyon hervasztó volt.
Csokoládé fronton dömping van, de milyenek ?
Azt írja a címke : tejbevonó massza, vagy nugát szerű ,vagy kakaós massza .
És rengeteg E. akárhány van felsorolva.Igaz elérhető áron.
De láttunk olyan előre csomagolt zacskós ajándékot amiben húsvéti tojás volt !?
Van másik pólus is, a méregdrága svájci és hasonló minőségű valós tartalommal rendelkező összetételű, ám keveseknek megfizethető árú.
Nagyon úgy tűnik fel van adva a lecke, keveset és márkásat, vagy sokat és mindegy milyen minőségűt, csak lássa a szomszéd hogy a mi ablakunkban mekkora csoki mikulások vannak.
Van ismerősünk aki tízezerért vesz játékot mikulásra. Mi lesz karácsonykor?
Kár elfakítani azt az ünnepet.Szerintem.
Mi az első verziót választottuk, keveset és márkásat. Sok mindenkitől kapnak
csokoládét az unokák, nem fognak nélkülözni, sőt van olyan amit nem is esznek meg.
Sokkal jobb volt látni azt hogy valamelyik este az asztalnál ülve nem tudtam elég gyorsan pucolni a mogyorót Nekik, csip-csip mint a csibék csipegették fel ahogy pucoltam. Valahogy feledésbe merült ami az én gyerekkoromban volt természetes.
Aszalt gyümölcs, mogyoró, alma, narancs, persze utóbbi csak ha kapható volt!
És egy kicsi csoki. De ez már nem menő !
Minden családban erre is megvan a kialakult szokás , tanácsot adni nem lehet.
Én csak a tapasztalataimat soroltam fel.És meggondolva vettünk kis terjedelmű jót.
De jó lenne ha minden gyereknek meg adatna egy tisztességes mikulás csomag!

Hm... a felnőtteknek nem kívánom, az sokba kerül, mi már kaptunk egyet az idén,
pedig még nem is volt ilyen közel a mikulás:)) hiába na vannak nyári mikulások is,
és mindenhol pillanatok alatt ott teremnek pedig milyen messze van Lapp Föld :))



2009. november 24., kedd

Mix.........





Borókának testvére lesz !
Nem tudom hogy mikor, de belefogtam.
Ő Hortenzia , illetve még csak a feje.
Muszáj voltam megcsinálni mert nagyon motoszkált már.
Most egy darabig így fogom nézegetni .
És vissza veszem az ünnepi dolgokat .

Aztán nézelődés közben láttam meg hogy Abilétől kaptam egy
pöttyös bögrét:)) Köszönöm szépen.
Én Nyafkamacskának adnám tovább.
Az Ő blogja - A macskák nem is nyafkák-

Aztán egy Őrangyal elrepült tőlem a leendő gazdájához.
Messzire kerül, északabbra . Ezért kötöttem neki sapkát.
Igaz mezítláb van , de majd vigyáz magára is.

És a piros kaktusz is szirmot bontott, de van még ettől
pirosabb is. Mire az is kinyílik, jöhet a mikulás virág.

2009. november 22., vasárnap

Megvagyok........



Megvagyok
bővebben köszönöm megvagyok.
Több levelet és telefont is kaptam, hogy ugye nincs baj, hogy nem jelentkezem.
Köszönöm az érdeklődést, ez arra kötelez hogy betartsam a tőlem megszokott ritmust.
Jelentem : több munkába is benne vagyok, ám ezek még nem publikusak.
Fű alatt ezeket csinálom.Naagy nagy igyekezettel.
Készül egy naptár is amivel még nagyon az elején vagyok, ezt ilyen állapotban
tudom megmutatni itt és most.
Még a 12 hónap és a hét nap hiányzik. Ez egy huzat lesz ami egy 60x80 as
parafa táblára lesz ráhúzva, megkönnyítendő a falra akasztást.

Aztán múlattam az időt a torokfájós unokákkal is, de már holnaptól ismét indul
az ovi.
Arról meg nem is beszélve hogy a novembernél jobban, csak a januárt utálom.
Ez a bús, borongós, sötét nem az én világom, szerencsére ez az utolsó hete.
A következő napokban előrámolom a fény füzéreket, világító díszeket és előkészítem
a karácsony váró hangulatot a házban , a lakásban.

A karácsonyi kaktusz már tud valamit, ő is kinyílt a héten, de csak a fehér, a pirosra még várni kell.

Meg ígérem hogy hogy nem hagyok ilyen nagy hézagot a bejegyzéseim között.
Mindenkinek jó készülődést a közeledő ünnepekre.

2009. november 13., péntek

No comment.............

Tény állás : Sikerült kiharcolni, hogy három havonta
kapjuk meg a a felírt vényeket a nem múlandó kórságunkra.
A múlandókat magunk kezeljük, nem megyünk önként és dalolva.
Nem mondom hogy nem kellett hozzá az én "kedves " kérésem, és
a beteg jogom emlegetése.Évek óta van már így.Megszoktak.
Tegnap elérkezett a ne tovább. Ez mindig pánik hangulattal jár.
Most a malac vírus idején duplán viszolyogva léptem be a
rendelőbe, ám nagyon jókor.Kint volt a Nővér.
Nővér : gyógyszerért jött ? Én : igen , negyedéves mennyiség
kettőnknek !
Nővér : jaj ! nincs annyi receptünk, jöjjön vissza reggel !

????????????????????? Már papír sincs ?????????????????

2009. november 9., hétfő

Állatok.......


Mi nem bagózunk !
Nem csokizunk !
Nem iszogatunk édes , buborékos lónyálakat !
Viszont kedvezünk a családtagként számon tartott
állatkáinknak.
De a felsoroltak sokkal többe kerülnek.
Most biztos sokan néznek eszementnek,
háát vállaljuk, de nem érint meg mélyen.

2009. november 7., szombat

Kiállítás.......






A kiállítás nálunk tegnap kezdődött.
Miután nem szerettem volna hogy szegény, szegény Apa lefogyjon, készítettem egy
kis fűszeres oldalast, lila párolt káposztával , és gesztenye tortát.
Aztán ma reggel kivitt a HÉV állomásra.Randa ködös idő volt.
Egy lélek sem volt sehol. Bementem a jegypénztárba ahol is 90% os jegyet kértem
oda-vissza. Oda felé tudott adni a pénztárosnő megfelelő km.- re jegyet, de mivel az volt az utolsó darab, vissza felére csak 5 ftval többért tudott adni.
Na de nem csak ez az egy furcsaság van a BKV-nál ugyebár? Jót nevettünk ismét.

A második megállónál felszállt N. és együtt mentünk tovább.
A bejáratnál rögtön észrevettem Foltosvirág Adrient , Marikát, és végül Abilét is.
Még soha nem találkoztunk. De nagyon jó volt felismerni egymást.
Az üdvözlés után szétszéledtünk nézelődni.
Itt tudatom hogy az oldalsávban található kattintásra működő képtáramban van
a kiállított munkák zöme.
Kinek a pap , kinek a papné, nekem az orosz alkotók és a kékfestős munkák tettszettek legjobban. Döntse el ki-ki maga, melyik a kedves .

Aztán ismét összefutottunk egy asztalnál kibővülve Ezkrisztivel, kicsit beszélgettünk az elemózsi és az üdítők lenyelése között. Na ez a része rövid volt.Nagyon : ))
Krisztitől kaptam egy kis naspolyát, amit mérhetetlen falánksággal már fel faltam.
Abilétől kaptam egy kis apró jojókból készült karácsonyi díszt.
Marikától egy óriási szaloncukrot, amibe belerejtett mindenféle "finomságot"
amit varrni lehet, valamint amiért tettszettek neki az írásaim varrt nekem egy díjat.
A privát képeinkből egy montázst is varrt.
Mikor megmutattam Apának " jé ezen mi vagyunk " felismeréssel kiáltott.

Belátogattunk az eladók szűk folyósólyára is , nem kellett volna, nem az én
pénztárcámhoz voltak szabva az árak, Azért egy kis vásárfia erejéig elcsábultam,
de a keretbe benne maradva, lelkiismeret furdalás nélkül sikerült kijönnöm.
Egy futó köszönés erejéig szembe jött még Méhike, Évi, és Cicvarek is.
Egy óra magasságában elköszöntünk egymástól, és mi hazafelé vettük az irányt.
Jól jöttünk, ám a HÉV megint hozta a formáját, Dunaharasztinál sikerült
lerobbanni, és átszállítottak egy másik szerelvénybe amit a vágányokon
keresztül csámpázva kellett megközelíteni. Bravó BKV !

Apa az állomáson várt, hazaértem.
Kaptam egy nagyon kedves SMS -t és most kezdem feldolgozni a látottakat, történteket. Jó nap volt !