2009. augusztus 23., vasárnap

Erdély............





Májusra terveztük, de akkor nem jött össze.
Eddig kétszer voltunk Erdélyben. 1993- ban egy esküvőn Bánfyhunyadon, azt összekötvén Kolozsvárral. Majd a Délszláv sajnálatos események idején egyszer ott
keltünk át a Dunán kompon Bulgária felé. Ez utóbbi nem volt egy kellemes emlék, de feltett szándékunk volt egy kicsit beljebb hatolni és körülnézni. Ez most valóra vált.

Minden utazásunkkor amit lehet összeszedek, összegyűjtök a környékről, konkrét helyekről. Most is így történt . Kedves ismerősömtől kaptam egy csomó prospektust, és minden információt leszedtem a "hálóról " is.
Az indulás normálisan megtörtént, amennyiben normálisnak nevezhető, egy német rendszámú autó két magyar útlevél, és egy nem öleb méretű kutyus.
Határnál hangot is adott Athos a véleményének mely szerint mit nyúlkál ez itt be az ablakon ?
De aztán simán mehettünk tovább a mogyorós csoki " simaságú " úton.
Sietni nem is akartunk, de nem is tudtunk volna, másfél -két óránként megálltunk
megitatni a kutyát, na és ami bement annak ki is kellett jönni.

Nagyon örültünk hogy számításaink szerint közelítettünk a végcél Szentábrahám felé. Mivel feltett szándékom volt megnézni a vízzel elárasztott Bözödöt, és a kinyomtatott térképen jelölve is volt arra út, újratervezést iktattunk be.
Megkerültük a most tónak titulált volt falut. A templom tornya, egy két magasabb
háztető, és a fák állnak ki a vízből.Lehet hogy velem van baj, de nekem ez nem volt egy jó érzés, így látni egy egykor élő lüktető falut.
Ahhoz pedig nem is fűzök kommentárt hogy fürödtek, horgásztak benne, a parton pedig nagy és vidám élet folyt. A parkoló autók zöme H. jelzésű !

Utunk kis falukon felfelé vezetett, de már csak szekérútnyivá keskenyedve.
Megálltunk kérdezősködni, mindenki azt mondta jó felé megyünk, végül is mentek már arra nagyobb autóval is, menjünk csak egyenesen mindig.
Mondjuk az út az olyan egyenes volt mint egy ideges kígyó, és egyre keskenyebb, és egyre jobban szürkült. Elfogytak a falvak, és erdőbe értünk , mikor megláttam két őzikét, akkor jutott eszembe hogy az én emberemnek a sör is ital, és az asszony is ember, de a medve szerinte sem játék :)) le is zártam az összes ajtót sebtiben.
A reflektor fényéig láttunk, nem szégyenlem a zabszem az sehol.................
Aztán kezdtünk lefelé menni lett közvilágítás, és oda találtunk a célhoz 22 óra 15 perckor.
Virtuális ismeretség révén találtam a szállást ami most kiteljesedett a valóságra is.
Tiszta , kulturált, igényes az egész panzió. Mindenre nyitottak, hiszen a kutyát is befogadták. Friss vacsorával vártak.
Közben elmeséltük persze már nevetve a viszontagságainkat, és megtudtuk tényleg van ott medve. Szerencsénk volt.
Elrendezkedtünk, fürödtünk, kutya a kijelölt helyére megkötve, lefekvés.
Nagyon elfáradtunk , el is aludtunk hamar.
Éjfél után eszeveszett dörömbölésre riadok, átfutott a fejemben hogy a medvét megúsztuk, ezek valami haramiák lehetnek, ráncigálom apát, menj ki ki az?
Férfi első álmából, egy szál gatyában, indul az ismeretlenbe..............
El tudjátok képzelni ?
Semmi nem történt, csak Athosz úgy gondolta hogy nem kell őt megkötni.
Két lábon állva dörömbölt az ajtón :))
Vissza lett őkelme kötve.
Ugyanezt megcsinálta kb egy óra múlva is.
Na akkor lett a csomagtartóba be parancsolva. Érdekes módon ott végig aludt reggelig. Mi meg alig láttunk az álmosságtól.Ettől fogva a csomagtartó volt a kutya ól ! Ez van. Szeretjük az állatot.

Minden más úgy történt mint normáliséknál, bebarangoltuk a környéket, sőt egy kicsit még tovább is.
Voltunk Szovátán, ott a kisvasút magyar rendszámmal közlekedik.
Parajdon olyan tömeg volt hogy nem fértünk volna fel a tizedik buszra sem,
Korondon a népművészet vegyül a távol keleti dolgokkal, ez nem nagyon tettszett.
Eladó az egész világ, a fazekas mester remeke mellett ott lóg az a szoknya amit
kici folintért bárhol megkapsz.
Székelyudvarhely gyönyörű, látszik hogy jól működik a város, sok a régi felújított
épület, sok a virág, a zöld.
Itt jártam egy gyapjú feldolgozóban, vettem egy kardigánra valót.
Csíkszereda és Gyergyó nagyobb városok , a belvárosokat megnéztük.
A Gyilkos tó és a Békás szoros nagyon szép természeti képződmény.
Utoljára hagytam Farkaslakát. Anyai nagyapám innen származott, itt született.
Tamási Áron szülőházát kerestük fel. Számomra itt kapott a túránk koronát.
Tudom én is néni vagyok, de csak így tudom mondani, egy Édesanyám korabeli
NÉNI ! volt a házban fürge élénk tekintetű, éles eszű, és csak úgy mondta magából amit tudnunk illene Tamási Áronról. Mindent mint a vízfolyás.
Én is kérdeztem, Kiderült hogy Ő az " Áron bátyám " tizenegyedik testvérének a lánya. A mai napig szőnyeget sző. És itt a Múzeumban vendégfogadó.
Lenyűgöző, és felejthetetlen.

Hazafelé jövet megálltunk Segesváron. Szép a vár, de ráférne egy jó nagy karbantartás. A várból viszont szép a panoráma, tovább is nézelődtem volna.

Összegzésképen : mindenkinek tudom ajánlani menjen nézze meg a Kárpátokat
érdemes.
És kóstolja meg a paraszt csorbát és a juhtúrós puliszkát nagyon finom.
Tudom hogy mindenki ott szorít ahol tud, mi az idén ezt tudtuk kiszorítani és nem bántuk meg.
Ha valakinek felkeltettem a kíváncsiságát nézzétek meg a Bagyi panzio c. oldalt.
Félre értés ne essék, sem rokona sem boldog őse............... csak én rátaláltam egy
elérhető, emberi léptékű helyre, és azt tovább adom.
Itt most egy pár képet mutatok, a képtáramban van fent egy válogatás a többiből.
Az itt látható kötött zoknit ajándékba kaptam a háziasszonytól, Ő készítette.

Kezdődnek a dolgos hétköznapok.
Most ezekből az élményekből jó ideig tudunk töltekezni.

8 megjegyzés:

Abile írta...

Nagyon köszönöm az élvezetes útibeszámolót és a képeket! Szuper jó lehetett!!

Naomi írta...

Szuper volt olvasni!!! Nagyon örülök, hogy ilyen jól éreztétek magatok! Köszi a fotókat is! :o)

katafolt írta...

Kalandos utatok volt .Kár,hogy nem tudtunk találkozni :-(.

Sziranszki írta...

Mi a nyáron voltunk Erdélyben, Farkaslakán volt a szállásunk, a bejegyzésedben említett helyeket szintén bejártuk, most még a hideg is kirázott, ahogy visszaemlékeztettél! Köszi

Sziranszki írta...

A hidegrázás a kellemes élmények miatt volt :)

mmama írta...

Sziranszki ! gondoltam !

Katafolt ! a " kár " az számomra enyhe kifejezés, tudtam hogy nem vagy messze , de ki voltunk szolgáltatva az ottani telefon társaságnak.......... hátha még......

bruercsi írta...

Drága Magdikám!
Jó volt olvasni ízes úti beszámolódat!!!
Ahogy olvastam, arra gondoltam, hogy Ti Athosotoknak meg se kottyant volna egy maci! :))
Nem jött össze a randi Katafolttal? Ó, de sajnálom!!! :(

Amaranta írta...

Jaj de örülök, hogy jól éreztétek magatokat! Éppen a minap gondoltam rá, hogy hol járhattok.

Még sosem voltam Erdélyben, de egyszer, ha már nagyobbak lesznek a gyrekek, jó lenne elmenni... csodás helyeken jártatok!