2011. január 11., kedd

A fazon neve...............



Decemberben kaptam ezt a szép csipkét.
Méterárú, de meg sem mértem mekkora darab.
Nem mostani gyártású, ki tudja meddig csücsült már egy szekrény mélyén.
A színe nagyon megfogott a kép nem adja vissza , olyan hamvas gerle kék, vagy halovány galambszürke. Alá tettem egy sötétebb szürke selymet , így kezdtem ismerkedni vele. Ami elsőre beugrott: egy sallangoktól mentes esetleg szabásvonalában érdekes kis felső. A csipke ő önmaga tehát nem kell még csicsa-micsa reá .
Ííígen ám , de az anyag szélessége 110 cm . Hm.... ebből bajosan lesz az én legszélesebb körméretemre csak úgy valami :-) ( galamb alkat vagyok )
Gondolkodjunk ! Már kitaláltam hogy mindenképp "ucnis " vonalat szabok bele.
Ez a hónaljból induló mellen át haladó hosszanti szabás vonal.( ez nyújt )
Soha nem okozott problémát belevágni az anyagba, most sem. Na de kérem egy ucnit nem lehet csak úgy oda tenni annak pontosan kell illeszkedni, passzolni .
Az illesztéseknél már elkezdtem gondolkodni a fazon nevén :-) legtöbbet a.. hatyuk
neem neem a vízi madár , tudom hogy azt két tty- vel írják, és a torkosborz jutott az eszembe . Szóval valahol a kettőjük között kéne keresni az igazságot.
Ebben megerősített az is hogy utánozni próbáltam a csipke vezetőszálának a mintáját az össze dolgozásnál , így sikerült a körméretet annyira megnövelni hogy fél centis varrás szélekkel de bele tudok bújni. Ezt segíti egy háta közepébe varrt 50 cm - os húzószár. Közben persze szépen alkalmaztam a részvasalásokat is , mert ugye nem prédikálunk vizet , ha közben mi bort iszunk :-))
A végek befejezése is azért történt a béléssel mert egy falatnyi nem sok annyi sem maradt a csipkéből. Ekkor történt a krachk !!!!!!!!! Vasaló ruhán keresztül , gőz alatt az egyik virág úgy gondolta hogy nem akar engem boldogítani ezért fogta magát és ráragadt a selyemre :-( Itt megint beszálltak a ....hatyuk és tömött sorokban érkeztek a torkos borzok is:-))
Gondolkodjunk ! egy kész darabnál nem adhatjuk fel ! Semmilyen körülmények között ! Lekapirgáltam az odaragadt megkeményedett csipkét , a selyemnek nem lett baja. Körülnéztem a földre hullott cafnik között , és hurráááá találtam olyat amit a folytonossági hiányba bele lehetett applikálni .( .. hatyuk és borzok jöttek mentek közben )
Mikor szemlére bocsájtottam hogy hordható e ? apa nem tudta megállapítani hogy miért ne lenne hordható. És ilyenben nem szokott udvariaskodni :-)Siker ! ?
Úgyhogy amit ebben a kb: huszonöt sorban leírtam ,azt reggeltől kora délutánig
barkácsoltam össze mint a tetű:-) . Van ez így és mindig akkor mikor a legjobbat akarjuk.
Kicsit savanyú, sárgának nem sárga , de az enyém !!
Hm ... és a fazon neve ?
Kicsit megdolgoztatott, de nem fáradtam bele. Nem úgy a mindezt végig asszisztáló
Szulipuszi a cica. Mer ' ugye ha egyedül is vagyok ilyenkor hangosan beszélek, őkelme pedig megdöbbenéssel figyelte mit is csinálok és hogy neki beszélek e ?
Ebbe pedig nagyon el lehet fáradni és tág pupillákkal lesni mikor ugorjon segítségemre:-)
Íme a mű, és a potenciális "segítségem " végkimerülésben :-))

10 megjegyzés:

Abile írta...

Gyönyörű anyag, csinos fazon! Szerencsés aki galambalkat :o))
Én biz'a nem látom, hogy hol toldottad bele a virágot! Minden elismerésem a kitartásodért!

Amaranta írta...

Gyönyörű lett! Azért ehhez kellet a profizmusod, pláne, hogy applikálnod is kellett, amit én sem látok.
Nem tudom mi bajod az alakoddal, ár nekem lenne olyan mint neked!

Amaranta írta...

ár=bár

Nyafkamacska írta...

Se tyúk, se borz. Egy csinos blúz és egy végkimerült macsek.
Nagyon strapás dolog ám a gazdinak drukkolni :-)

Ilonamamzi írta...

A végeredmény a lényeg: nagyon szép lett!!!!!! A kitartásoddal sincs semmi probléma!

mariann írta...

Jaj, de csodálatos lett!
Az nem volt kétséges, hogy a te aranykezeiddel valami egyedulállót varázsolsz belole!
Megszenvedtél rendesen, de remélem, most már csak oromod lesz benne!
(A Máténál tuti idosebb az anyag:)

bruercsi írta...

Drágám! Reggeltől kor délutánig? Ez tetű tempó??? Hm?????
Jaj, ne égess le bennünket! :)))
Én örülnék, ha össze tudnék dobni egy ilyen felsőt reggeltől-estig! Na, persze, azért Te már varrtál egy s mást az elmúlt pár években! :)
Szulipuszi egy tündér, imádom azt a karakteres pofiját. Bocsi, hogy mostanában nem írok, de kissé elhavazódtam, de majd csak kitavaszodok és akkor majd jelentkezek, de nagyon!! Sok-sok puszi!

bruercsi írta...

Na mikor olvasom vissza röpke szösszenetemet? Amikor már elküldtem. Bocsi a sok hibáért, de rohantam... :))

mmama írta...

Ó Mariannkám ! nagyon örülök Neked !
Akkor az anyag is nagykorú volt :-)
annyit össze baszmatoltam vele úgyhogy ez nem aranykéz :-)

Ercsi nem csak Te várod a tavaszt mindannyian :-)

Jééé ! eltűnt az előző bejegyzésem !

Akkor megismétlem : alakommal semmi bajom , most már ? minek ?

És még azt kérdeztem hogy a kitartás nem az önfejűség szinonimája ? :-))))

Amaranta írta...

Nem! Töled tanulom, mert nem volt jellemző rám, csak az, hogy belekezdtem, aztán úgymaradt. Megint belekezdtem, megint úgymaradt. Na most itt az ideje, hogy kikezeljem magam belőle. Szóval kitartást tanulok, és helyesbítek, nem csak tőled, hanem a gyerkeimmel. És az is igaz, hogy nem csak mostantól, hanem már egy ideje, de most már elég jó szinten vagyok a kezdetekhez képest.

Visszatérve az alakodra. Most is és magadnak elsősorban, aztán jöhet a többi.