2011. november 23., szerda

Hogy volt ?


Jó pár napja konstatáltam , hogy idén milyen korán lesz a várakozás első vasárnapja.
November vége és már itt is van.
Réges régen , még a múlt században mikor én még kicsi voltam, akkoriban
nem volt ajánlatos ezt nagydobra verni.
Hogy hogyan teltek el ezek a hétvégék, már erről írtam egy decemberben.
De hogy hogy díszítettünk arról nem.
Sokszor hallom manapság hogy -nincs semmi hangulatom- !
Kérem szépen erről csak magunk tehetünk !
A hangulatot varázsolni kell !
Szóval amikor még a vas és acél országa akartunk lenni, Anyám egy kistányérra
egy közepén kivájt almát tett, amit szépen kifényesített, a közepében gyertyával.
A tányér szélét körbe rakta az udvaron tépett mahónia levelekkel.
És Anyám varázsló volt !
Esténként meggyújtottuk a gyertyát és a sparheld lobogó tüze segített a sötétben.
Miközben a tetején alma , tök, gesztenye táncolt a melegtől. Az illat pedig.....hmmm
Volt hogy kopogtak, ekkor valamelyik felnőtt elcsippentette a gyertya lángot, és az asztal alá , a viaszosvászon terítő jótékony takarásába tette a kistányért.
Nem lehetett tudni ki az , és főleg kiben mi lakozik !

Aztán jött egy viszonylag simább állapot. Lehetett kapni kubai narancsot.
Küllemére nézve terepszínű volt, belül vastag rostos, édes bőlevű.
És ami nagyon fontos volt hogy ára első emlékeim szerint 19 Ft volt / kg.
Ebbe szegfűszeget szurkáltunk és fenyőgallyra tettük, mellé a gyertyákat .
Finom illata volt.

Aztán jött a habzsi -dőzsi fogyasztói kor. Mindenféle csili vili mütty müttyök
zenélő, mozgó , világító borzadályokkal. Ám mindenkinek meg volt a lehetősége hogy maga magának készítse el amit szeretne.
Előbb utóbb azért csak sikerül kiválasztani a saját arculatához illőt.
Legalább is remélem.

Mióta kiköltöztünk, (már elmúlt 10 éve) több lehetőség is adódik , hogy nem csak a lelkünket hanem lakhelyünket is ünneplőbe öltöztessük.

Az első évben csak pár ház volt itt. Mikor elkezdtem díszíteni a házikónk külsejét
a szomszéd asszony ( az egyszerűség kedvéért a továbbiakban : Pontagyúné )
dermedten kérdezte és nézte - háát te mit csinálsz ??-
Én elmondtam, illetve megkíséreltem, de azzal hogy ezt Ő úgysem érti viszont azt tudja hogy nem december elején van a karácsony és mi az a kimondhatatlan szó hogy Advent ?, ne is mondjam tovább, kiérdemelte a fenti nevet nálam :-)
Azóta is minden évben gyanúsan nézte készülődésemet, valamint a benépesülő utca
házaiban kigyúló fényeket, jóval előbb mint karácsony.

Három éve történt a következő eset. December közepe, még nincs este , de már sötét volt. A redőnyöket már leengedtem, nem láttam ki , de azt hallottam hogy a kutya
nagyon izgatottan rohangál a kerítés mellett.
Felfelé vettem az irányt, mert a tetőtérben az ablak télen is ujjnyira nyitva van ,
a felszoruló meleg miatt.
Vissza fojtott hangon beszélgetést hallok, felismertem Pontagyúné hangját:
-Ahh ! de jóóóó! egy kicsit jobban húzd meg.........
Mire Pontagyú Úr : nyúlj alá és tartsd meg, lágyan lazán -
Pontagyúné : -állj , meg ne mozdulj, így a legjobb-
Pontagyú Úr: ami kilóg betömködöm ebbe a résbe, jóó? -
Pontagyúné : OK ! csináld csak csináld, majd meglátja mindenki mit tudunk mi ketten !
Én álltam az ablak alatt a sötét szobában, és azon vívódtam magamban hogy merjek
e kinézni ? Nem sokkal fiatalabb házaspár, felnőtt gyerekekkel, vajon a hideg sötét udvaron mi a szöszt csinálnak :-))
Aztán bátorságot merítettem , felágaskodtam hogy kilássak .
Pontagyúék világító díszeket szereltek a házuk külső részére.
Az asszony a kert közepéről dirigálta emberét:-)
Ahogy szedegették össze a szerszámokat , halottam még a beszélgetésüket.
- a miénk lesz a legszebb , igaz jó drága volt, jöhet az az adv izé.. vagy mi - !

Magamban voltam itthon , de mikor a Zuram hazaért és megkérdezte hogy
mi történt míg távol volt, nem bírtam összefüggően és száraz szemekkel elmesélni a fenti történetet.
Azóta sem tudok komolyan gondolni rá.

Az almás tányér és a világító díszek között nem csak fél évszázadnyi különbség van !
Tessék , tessék , lehet varázsolni , az angyal már várakozik :-)

15 megjegyzés:

Amaranta írta...

Egyetértek a hangulatban, és az a történet.... :-D

El is hiszem, hogy nem tudtad nevetés nélkül elmesélni!

Amaranta írta...

És gyönyörű az anygalod!!!!

Cathlen-Kata(katamese.hu) írta...

Nagyon igazad van.
Bár nekem az almás-gyertyás szolid közelebb áll mint a mostani harácsony:-(
A Pontagyúékon meg jót mosolyogtam.

Mammka írta...

Mmama!Egy írónő és egy varázslótündér lakozik benned!♥

MARIKA írta...

De jó volt olvasni;)

martina írta...

Nagyon szép az angyalod, a karácsonyi történetek is jók:-)

bruercsi írta...

Ugye, hogy ugye? Ugye, hogy igény van az írásaidra???? :)
Köszi a történetet! Azuraddal ti is betömködtétek már, ami ott kilóg? :))
Mi itt a 8.-on nem tudunk olyan nagyon díszíteni, tömködni...

mmama írta...

Köszönöm !

Erikám mi már mindent betömködtünk, feldíszítettünk, csak a hétvégére várunk :-))

Mi is laktunk emeleten, és ott is tömködtünk és díszítettünk.
Próbálkozni kell :-)

annalíz írta...

Kedves írás, köszönöm.

Barbaral írta...

Imádom a történeteidet:). Köszönöm!

Abile írta...

Szívesen lapozgatnám akár könyv formájában is ezeket a történeteket. Még az is lehet, hogy lesz saját nyomtatású "Mmamagdi" könyvem? :o))
Puszillak!

Marika írta...

Én is szíves könyvvásárlód lennék:-)
Ifjoncoknak klassz karácsonyi könyv lehetne, megértenék talán anyáik - nagymamáik lelkét?

mmama írta...

:-))))) ne nagyon inspiráljatok, mert még tényleg elkezdek írni :-)))

Ircsi írta...

Szia kedves Magdi !...Nagyon sok szép mindent készítettél mióta nem jártam erre ...
Most már jöhet az ünnep :)
Kellemes Adventet !
Puszi Ircsi

Ulla's Quilt World írta...

It's so lovely! :)